Kuvaszok a programban
Kihelyezések
A program módszere szerint, a tenyésztők által felajánlott kuvaszok kölyökként, szerződéssel kerülnek kihelyezésre, olyan helyszínekre, amelyek a fentebb már ismertetett feltételrendszernek leginkább megfelelnek. A kutyák döntő többsége juhok és kecskék őrzését végzi, de szarvasmarhák védelmére is történik alkalmazásuk (a szarvasmarha kevésbé veszélyeztetett állatcsoport, de több esetben történt már nagyragadozó károkozás sérelmükre is vizsgálati területeinken).
Az első kuvasz pár kijuttatása 2007 februárjában történt Szlovákiába, ezt decemberben követte az első erdélyi kihelyezés szintén két példánnyal. Azóta is folyamatosan végezzük az eredeti feladatkörbe dolgozó állomány számának gyarapítását újabb egyedekkel, illetve a belső szaporulat igénybevételével. Kuvaszaink 15 tenyészetből kerültek eddig felajánlásra 4 országból: Magyarországról, Szerbiából, Szlovákiából és Romániából. Támogatóink minden esetben ellenszolgáltatás nélkül bocsájtották rendelkezésre a kölyköket, a program célkitűzéseinek hosszú távú megvalósítására. Közöttük örvendetesen számos olyan tenyészet is van, amelyik már több egyedet is felajánlott pl. a vajdasági Bácskai Betyár Kennel (5 db). Mindemellett, 2008 szeptemberétől már a programban dolgozó kutyák szaporulatából is folyamatosan tudunk kihelyezni egyedeket. Összesen 36 kuvasz került vizsgálati helyszíneinkre, a 2007-2010 végéig tartó időszakban.
10. kép Szocializáció a védendő állatfajhoz. Erdély.
Betanulás, tapasztalatszerzés
Az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú tényező a megfelelő genetikai alap mellett, hogy a kihelyezett kölykökből jó munkavégzésű pásztorkutya lehessen. Legelső lépés az összeszoktatásuk, a később általuk védendő állatfajok fiatal egyedeivel (juh, szarvasmarha). Fontos tényező, hogy a nagytestű pásztorkutyák valamikor 8 és 12 hetes koruk között már mellettük legyenek, ez a legideálisabb. Ebben az időszakban alakítható ki az a kötődés, ami jelentősen meghatározza a nyájőrzők későbbi, a háziállatok védelmében végzett eredményes őrzőmunkáját és együttműködését más fajokkal. Ezt a jelenséget tapasztalati úton felismerve, hosszú évezredek óta célszerűen és következetesen ki is használják a pásztorok, az állataik őrzésére szánt kutyák nevelésében Marokkótól-Tibetig.
A kölykök, állatok melletti munkába való betanulásának legfontosabb tényezője a falkában lévő felnőtt kutyák viselkedésének például vétele és leutánzása, ezután következnek az egyéni megtapasztalások. A pásztor nevelő jellegű beavatkozása általában nem túl jelentős és a kifejezetten káros viselkedésformák letiltását helyezi a középpontba.
11. kép Kölyök kuvasz és a veterán nyájőrző, akitől érdemes tanulnia. Erdély.
Lényeges elem, hogy a nagytestű pásztorkutyák munkavégző egysége a falka (általában 3-10 egyed). Ebből kifolyólag az egyéni képességek, a tapasztalatok és az esztenán folyamatosan megtanult életleckék, magas fokú együttműködési képességgel kell, hogy párosuljanak. Minden kutya csak annyit ér, amennyire együtt tud és akar működni a falkatársakkal és a pásztorokkal a mindennapi problémák közös megoldása során. Ezért szükséges alapvetően az eredeti feladatkörben élő kutyák számára az erő és szívósság mellett a fejlett intelligencia is.
Fontos megjegyezni, hogy a nyájőrzők kb. 2 éves koruk körül válnak nagyobb részben kiforrott jellemé, amikor képesek teljes értékű munkavégzésre. Tapasztalatszerzésük, tanulásuk pedig életük végéig tartó folyamat a nagyragadozókkal azonos életterekben.
12. kép Kuvaszok falkája az esztenán. Erdély.
Őrzőmunka
A falka egyedszámán, összeszokottságán, korösszetételén, takarmányozásán, az egyes egyedek tapasztaltságán sok múlik, és nagy befolyással van az őrzőmunka mindenkori hatékonyságára. Erdélyben minden helyszínen már működő, nagy egyedszámú falkákban dolgoznak a kihelyezett kuvaszok, míg Szlovákiában általában párban, vagy kisebb falkákban. Itt több juhászatban kizárólag kuvaszok látják el az őrzés feladatát. A különbséget a területek eltérő pásztortradíciói, a nagyragadozó állomány nagysága, az alkalmazott egyéb megelőzési módok és a törvényi szabályozás eltérő volta hozza létre. A Gömör-Tornai Karszton ritkaságszámba megy egy-egy kóborló barnamedve jelenléte, míg az erdélyi helyszíneink többségén gyakori vadnak számít. Szlovákiában az állami természetvédelem hatékony kompenzációs rendszert működtet, a védett nagyragadozók károkozásának megtérítésére, míg Romániában ilyen rendszer jelenleg nem működik. Az erdélyi magángazdaságok elemi érdeke –az állami szerepvállalás hiányában- a megelőzés minél hatékonyabb fenntartása és nagyobb tradíciói vannak a pásztorkutyák alkalmazásának is. Több szlovákiai helyszínünkön már kombinálják az őrzőkutyás védelmet villanypásztorok alkalmazásával, míg Erdélyben ez ritka és esetleges jelenség. Nagyobb részben mindezekkel a tényezőkkel magyarázható, a két tájegységen élő állattartók némileg eltérő hozzáállása és megelőzési stratégiája a nagyragadozók által okozott problémákra. Mindezek természetes módon kihatással vannak az őrző pásztorkutyákra is, amelyek a rendszer máig fontos alapelemei mindkét régiót tekintve.
13. kép A hagyomány és technika ötvözése Szlovákiában. Nyájőrző kutya és villanypásztor.
A háziállatok őrzésének feladata azonban nem kizárólagosan a kutyák feladata, hanem azt mindenkor az emberrel közös egységben kell végezniük a lehető legjobb hatékonyság elérésének érdekében. Egymás képességeit kiegészítve és támogatva tudnak igazán megfelelni a nehéz és sokrétű kihívásoknak, amik folyamatosan próbára teszik képességeiket és erejüket. Amennyiben a kutyák egyes esetekben nem számíthatnak az emberi jelenlétre és támogatásra a ragadozók támadásakor, akkor védelmi hatékonyságuk nagyban csökkenhet.
Az őrző pásztorkutyák feladata korántsem a ragadozók elpusztítása, hanem azok távoltartása a háziállatoktól és veszély esetén a pásztorok riasztása. A kutyák védelmi módszerének lényege a megelőzés, egy ütközőzóna létrehozása a potenciális zsákmány és a ragadozó között. Ezt a képlékeny és állandóan változó ütközőzónát tulajdonképpen ők maguk alkotják fizikális adottságaik és nevelésük folytán megfelelve minden, a feladatból adódó kihívásnak, így válva a védelem legelső, de korántsem egyetlen vonalává.
14. kép Kuvasz kan kíséri a nyájat. Szlovákia.
Érintkezés nagyragadozókkal
Az őrzés legmozgalmasabb időszaka az éjszaka, különösen, ha ez rossz időjárási viszonyokkal is párosul, mivel a ragadozók rendszerint ilyenkor a legaktívabbak. Azonban előfordulnak nappali, legeltetés közbeni támadások is vizsgálati területeinken. Ezért is alapvető fontosságú a folyamatos, 24 órás kutyás védelem biztosítása, amely sajnos nem minden esetben valósul meg. (Érdekességképpen, a 2010-es évben a Bükki Nemzeti Park területén történt farkas támadások egy része is nappal, a legelőn zajlott.)
Általában kiemelt jelentőségű a legeltetési szezon eleje és vége, a területen élő nagyragadozók, különösen a farkasok támadásainak szempontjából. Tavasszal, az életterükben nagy tömegben megjelenő háziállatok, illetve az őszre megnövekedett táplálékigényű falkák generálhatják a problémát, a nem megfelelő módszerekkel őrzött nyájaknál. A medvék aktivitásának növekedése a téli zsírtartalék felhalmozásának időszakára esik, illetve a háziállatok zsákmányolására rászokott egyedek rendszeresebben is visszatérhetnek. Hiúzok esetében jelenleg nem rendelkezünk értékelhető adatokkal a károkozást illetően, noha jelenlétük folyamatosnak tekinthető vizsgálati helyszíneink többségén.
A kihelyezett kuvaszok többsége már találkozott medvével, farkassal azok támadásakor a nyájak ellen. Jó néhányan fiatal koruk ellenére is meglepő bátorságot és rámenősséget mutattak az ilyen veszélyes akciók során. Szerencsére eddig egyetlen kutya sem sérült meg komolyabban, vagy pusztult el ilyen érintkezés során. Erdélyben gyakrabban a medvékkel, míg a felvidéki helyszíneken a farkasokkal találkoznak. Az egyes esztenák tájegységenként is eltérő, és némely esetben ciklikusan változó nagyragadozó aktivitással rendelkeznek.
15. kép Cserkésző farkas. A falkák aktivitása megnő Őszre.
A kuvaszoktól alapvetően különböző védelmi módszert kíván meg a farkasok és a medvék távoltartása. A farkasok esetében több egyedről és komoly taktikai rendszerekről beszélhetünk, amelyek széles skálán mozognak és elbizonytalaníthatják a kutyákat. Ilyenkor kiemelt szerep jut a tapasztalt, idősebb kutyák példamutatásának. Amennyiben medve a predátor, az lényegesen kiszámíthatóbb „forgatókönyv” szerint zajlik és hatékonyabb, gyorsabb, szervezettebb fellépést vált ki a kutyákból. Az egész falka egy ellenfélre összpontosíthatja erejét és rámenősséggel érvényesítheti a csapatban rejlő taktikai fölényét.
Több esetben a farkasok egyenesen a nyájak védelmét ellátó kutyák közül szemelték ki célpontjukat, de próbálkozásaikat a pásztor és a többi kutya gyors beavatkozása meghiúsította. (Jórészben, a kellő tapasztalattal még nem rendelkező, vagy túlzottan magabiztos kutyák közül kerülnek ki a farkasok által megölt és elfogyasztott egyedek.) Az ilyen találkozásokat megélt kuvaszok már jóval megfontoltabbak a későbbiekben, ugyanakkor pozitív hozadék, hogy nem csökkent munkaképességük a rossz élmény hatására. (Egyes kutyák később már nem alkalmazhatók farkasok távoltartására, karakterük törést szenved, visszafordíthatatlanul félőssé válnak.)
16. kép A szöges nyakörv védelmet jelent viselőjének a farkasokkal folytatott harcban
Az ordasok elleni védelemül több helyszínünkön szöges nyakörvekkel igyekeznek javítani a négylábú őrség esélyeit, ha harcra kerül a sor. Erdélyi magyar elnevezéseik is hűen tükrözik az eszköz funkciójának jelentőségét és célját (farkaslánc, farkasfog). Medve támadása esetén azonban ezek hatástalanok és nincs gyakorlati jelentőségük,mivel nem kiemelt célpont számára a kutyák nyaka.
Szaporodás
A programban működése szempontjából lényeges, hogy a már benne aktívan dolgozó kuvaszok szaporulatának egy része újabb vizsgálati helyszínekre kerüljön kihelyezése, a munkavégző állomány fenntartására, bővítésére. A sokrétű szelekciós tényezők hatására, a kutyák egy része még azelőtt kihullik az eredeti feladatkörből, mielőtt utódot hagyna maga után.
Ez a rendszer, amelyben a munkavégzés az elsődleges szempont rendkívül megnehezíti a tenyésztést és kérdéses, hogy az hosszabb távon hatékony lehet-e benne. Mindazonáltal a kuvasz fajta, az évenként Magyarországon törzskönyvezésre kerülő, 200 körüli kölyökszámmal fokozottan veszélyeztetettnek számít. Ebben a nehéz helyzetben a genetikai variabilitás és a fajta megőrzése az alap cél, így minden populáció egyede jelentőséggel bírhat a tenyésztés szempontjából. Érdemes tehát lehetőségként számot vetni, az eredeti feladatkörbe kikerült különböző állományokkal is. Különös tekintettel, hogy a jelenlegi körülmények és tendencia mellett, sajnos nem várható a törzskönyvezési szám rövid- és középtávon történő emelkedése.
17. kép 6 hetes kölykök a hegyi esztenán. Szlovákia.
Az első eredeti feladatkörben született alom a programban 2008 nyarán jött világra Szlovákiában. Ők, olyan 1. generációs kuvaszok, amelyek már juhászatokban, állatok mellett aktívandolgozó szülőktől származnak. Ezt 2010 végéig még két alom követte, egy Erdélyben egy pedig a Felvidéken. (Mindösszesen 23 egyedet jelentve) Az Erdélyben született alom már 2. generációs.
A született kölykök döntő többsége, újabb vizsgálati helyszínekre került kihelyezésre, több esetben pedig egyenesen más országba. A többi egyed pedig családokhoz került, ahol az adott lakókörnyezeteken belül és esetenként rendezvényeken is képviselik e magyar kutyafajtát. Így juttatva el kuvaszt olyan területekre is, ahol már csak hírből ismerik, holott nem is olyan régen, még őshonos háziállatfajta volt. Mindkét esetben igyekszünk figyelemmel kísérni további sorsukat.
Egy szlovákiai esztenán született szuka pedig, a Hortobágyi Nemzeti Park őshonos magyar állatfajtákat bemutató, Pusztai Állatparkjába került, ahol szélesebb hazai és külföldi látogatóközönség számára mutatja be a fajtát.
18. kép Kuvasz a program szaporulatából, a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területén
A nyájőrzőkre vonatkozó törvények, előírások országonként
Románia
103/1996. sz. Vadászati törvény, kiegészítve 654/2001 és 103/2002
Szabályozza a kártérítések feltételrendszerét
748/2002. sz. kormányhatározat
Védelmi előírások, amelyeknek kötelesek eleget tenni a háziállatok tulajdonosai károkozásának megelőzése érdekében
Szlovákia
Magyarország
Nincs törvényi szabályozás
Szöveg: Puskás Ferenc
Kapcsolódó cikkek:
A honlap tartalma az alábbi licenc védelme alatt áll:
