A kuvaszról
Haszonállatok őrzése
A legelő háziállat állományok őrzése a kuvasz eredeti feladatköre, ebben a közegben (vélhetően több ezer év alatt) alakult ki, és szilárdult meg a fajta munkakészsége és értékes belső tulajdonságainak összessége. A magyar állattartási kultúra fénykorában alapvető igény mutatkozott egy nagytestű, igénytelen, bátor és éber őrzőkutyára, amely megbízhatóan védte a sokszor egyedüli értéket jelentő haszonállatokat.
Többedmagával a pásztorok oldalán eredményesen szállt szembe, az akkor oly gyakori veszélyeztető tényezőkkel, legyen az rossz szándékú ember, zsákmányra éhes, hatalmas erejű barnamedve, vagy szervezetten támadó farkasfalka. Mivel ezeknek a követelményeknek merőben eltérő környezeti viszonyok között is meg tudott felelni a kuvasz, így az egész Kárpát-medencében elterjedt és kedvelt nyájőrzővé vált, a széles alföldi rónáktól egészen a Kárpátok égbe vesző koszorújáig.
4. kép Kuvasz a magyar Alföldön a múlt század elején. Hortobágy. (Archívum).
A változatos természeti viszonyok tagadhatatlanul nagy hatással voltak a fajta funkcionális, külső tulajdonságainak kialakulására is, így jöttek létre a nem túl jelentős, egy-egy nagyobb tájegységre jellemző felépítésbeli különbségek. A fajta külső megjelenésére hatással volt továbbá, hogy bizonyos nagyobb területeken, más pásztorkodó népek nyájőrzőivel keveredett. A világos és a fehér szín előnyben részesítése azonban mindenütt jól szembetűnő.
Vadászat nagyvadakra
Szintén a múlt ködébe vész a kuvasz másik hagyományos felhasználási módjának kezdete, amely egészen nagyjainkig párhuzamosságot mutat Erdélyben a nyájőrző funkcióval. Őseink az erdők nagytestű vadjainak felkutatására, felhajtására és lefogására rendszeresen használtak kuvaszokat, mint ahogy azt számtalan leírás is bizonyítja. Pótolhatatlan, és sokszor életmentő segítséget jelentett gazdáiknak a rámenős és kitartó kuvaszok falkája: a bölény, medve, farkas és vaddisznó korántsem veszélytelen hajtóvadászatakor.
5. kép Bölényvadászat kuvaszokkal. Országházi festmény. (A természet)
Később a lőfegyverek és a specializált vadászkutya fajták terjedésével ez a szerepkör lassan háttérbe szorult, de egykori jelentőségét és szilárd hagyományait mi sem mutatja jobban, minthogy Erdélyben ma sem megy ritkaságszámba a nyájőrzők megjelenése egy-egy nagyvadas hajtáson. Nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen egy adott területet és annak vadállományát is jól ismerő, azok mellett életüket leélő, harcedzett pásztorkutyáknál keresve sem találhatnánk hatékonyabb segítőket. Sok esetben a vadászkutyák hasznavehetetlennek bizonyultak, olyan erdőrészek felhajtásakor, ahol aktuálisan nagyragadozók is tartózkodtak.
Mozgó ”objektumok” védelme
A középkorban nyugatra irányuló, virágzó magyar marhakivitel szintén hosszú évszázadokra adott munkát a kuvaszok generációinak. Az Alföldről elinduló és több hónapon keresztül lábon hajtott szürkemarha csordáknak a marcona, jól felfegyverzett hajdúkon kívül szükségük volt állandó négylábú védelemre is.
A kuvaszok kitartásukkal, edzettségükkel és folyamatos, felderítő őrzőmunkájukkal alkalmasnak bizonyultak arra, hogy megbízható kísérői legyenek Magyarország egyik legfontosabb kiviteli cikkének, a hosszú és veszélyekkel teli, embert és állatot egyaránt próbára tevő úton. Ehhez hasonló feladatköre őrző pásztorkutyánknak –igaz kisebb mértékben- egészen a közelebbi múltig fennmaradt. Az utazó kereskedők, vásárba igyekvő gazdák portékáit szállító szekereket rendszeresen kísérték védelmi célzattal kuvaszok. Az 1800-as évek legvégén, a debreceni erdőkön átszekerezők 2-3 nagytestű kutyájukkal kísértették magukat télvíz idején, tartva az ott élő farkasoktól.
Helyhez kötött őrzőmunka, területvédelem
Az Alföld ármentesítésével és művelésbe vonásával, a népesség folyamatos növekedésével, a külterjes állattartási formák folyamatosan szorultak vissza a szántóföldi művelés alá nem vonható területekre. A közbiztonság jelentős javulásával, illetve az egykor volt nagy nyájakat veszélyeztető ragadozók, egész tájegységekről való kiirtásával a kuvasz élettere lassan teljesen eltűnt a mai Magyarország területéről.
A szabadsághoz, a korlátok nélküli élethez eddig hozzászokott, szilaj természetű kuvasznak az új feladat diktálta szükségszerűségből meg kellett ismerkednie a kerítéssel és a lánccal. Tanyákra, gazdasági udvarokba, falvakba, ipartelepekre került, ahol már merőben új szabályok között kellett élnie mindennapjait. Feladata azonban alapjaiban nem változott, csupán annak körülményei. Itt is őriznie kellett a rá bízott értékeket, de immáron egy jól lehatárolt területen belül.
6. kép. Telepőrző kuvasz szuka. Magyarország 2007.
A fajta képes volt alkalmazkodni a merőben új életterekhez és itt is becsülettel szolgált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2. világégés idején a megalkuvást és meghátrálást nem ismerő kuvaszok állományát szinte teljesen kiirtották az idegen katonák puskagolyói. (Ennél a feladatkörnél már szembetűnő, hogy a hagyományos pásztorkutya őrzési mód, és stílus sokat veszt jelentőségéből és átalakulni kényszerül az adott feltételrendszer sajátosságai szerint.)
A rendvédelem szolgálatában
A két világháború közötti időben a magyarság fokozottan fordult saját, már meglévő, de még kiaknázatlan értékei felé. Ekkor terelődött a figyelem legelőször hazai pásztorkutyáink képezhetőségére, belső értékeire, tanulékonyságára. (Ne feledjük, hogy a világ legismertebb, legelterjedtebb és legsokrétűbb feladatkörökben sikerrel alkalmazott kutyafajtája is pásztorkutya). A múlt század huszas éveitől kezdődően a kiállításokkal egy időben, ügyességi feladatok és versenyek, munkabemutatók rendszeres és sikeres szereplői a komondorok, kuvaszok és pulik.
7. kép A természet 1923.
Ezeket a fajtákat szolgálati kutyaként a magyar királyi csendőrség számára, külön erre célra szakosodott telepeken tenyésztették és képezték ki. A későbbi időkben a határőrségnél is alkalmazták a kuvaszt elsősorban járőrkutyaként és katonai objektumok őrzésére. Terepen történő alkalmazásakor (járőrszolgálat, határőrizet) hátrányt jelenthetett fehér színe, míg a külföldi fajták esetében nem volt ilyen gond. Szélesebb elterjedésének e feladatkörben szintén gátja volt a szilárd, önérzetes természete, illetve a gyakori gazdaváltás iránti érzékenysége.
Társ a mindennapokban
A kuvasz házőrzőként, társállatként, családi kutyaként is sokak számára jelenthet jó választást hosszú évek sorára. A rá bízott területet és értékeket folyamatosan mozogva tartja szemmel és a veszélyt jelentő, általa nem megszokott eseményekre azonnal aktív őrzőmunkával reagál.
A kölyök és növendékkorban kialakult kötődései, tapasztalatai mélyen ivódnak lelkébe és egész életében elkísérik.
8. kép Kuvaszok és gazdáik, egymás hű társai a mindennapokban.
Az általa megszokott emberekhez és más fajtájú állatokhoz ragaszkodik, fontos számára a velük folytatott rendszeres, napi kontaktus, őket aktívan védelmezni kész. Környezeti viszonyokkal szemben ellenálló, erős szervezetű, legszívesebben a szabadban tartózkodik, ami nagy mozgásigénnyel társul. Elhelyezése során azonban kiemelt szempontként kezeljük, hogy lehetőleg szabadságát, mozgásterét ne korlátozzuk hosszú távon, mert azt más nagytestű pásztorkutyafajtákkal egyezően nehezebben tolerálja. Energikus, nagy mozgásigényű és folyamatos feladatvégzéshez szokott fajtaként képességeit, értékeit csak akkor képes teljesen kibontakoztatni, ha elegendő életteret és elfoglaltságot biztosítunk számára.
Kiképzés és taníthatóság
A jövő egyik lehetséges útjaként feltétlenül fontos említést tennünk a kuvasz taníthatóságáról, képezhetőségéről. Mint már előzőleg láthattuk a fajta történelmében ennek is komoly hagyományai vannak, de valószínűsíthetően ez az alkalmazási ág képes lesz még nagyobb teret nyerni a jövőben.
A magyar pásztorkutyafajták önzetlen megszállottjai folyamatosan keresik és tágítják azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül eme ősi fajtánk képességeit és intelligenciáját minél jobban megismerjék, kiaknázzák és bemutassák a szélesebb közönségnek is. Folyamatosan újszerű ismeretanyaggal szolgálva, vagy akár teljesen új utakat is nyitva a kuvasz fizikai és szellemi teljesítőképességéről, a kutya-gazda viszony mélységeiről. Joggal bízhatunk abban az eddigi tapasztalatok birtokában, hogy méltó helye van magyar pásztorkutyáinknak a hasonló külföldi fajták között az ügyességi, ösztön, és munkabemutatókon, képességfelmérő versenyeken, amit számos rangos díj, helyezés és elismerés is bizonyít a kuvasz esetében. A fajtával ebben feladatkörben kiemelkedően, és folyamatosan sikereket elérve foglalkozik, immár több évtizede Pischoff Ferenc.
9. kép Alaptermészet vizsgálat 2008 Magyarország
Törvényi védelem
A rendszerelvű természetvédelem egyik lényeges irányelve, hogy környezetünk biológiai sokféleségét meg kell őrízni (vadon élő állat- és növényvilág, háziállatok, kultúrnövények). Az 1992. évi Rio de Janeiro-i nemzetközi konferencián elismerték, hogy a háziállatfajták is a világ genetikai sokféleségének (biodiverzitás) elválaszthatatlan részét képezik és ezáltal védelemre méltók. Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity).
A kuvasz kialakulásának kezdete a régmúlt idők ködébe vész, de funkcionális külső tulajdonságai és belső értékei folyamatosan képessé tették arra, hogy számtalan különböző élettérben és feladatkörben is bizonyítsa létjogosultságát egészen napjainkig a magyarság oldalán. Több ezer évre visszatekintő állattartási kultúránk és történelmünk ma is élő, reprezentatív része. Valószínűleg mindezen tények figyelembevételével is megszületett a 32/2004.(IV. 19.) O.GY. határozat, amely kimondja, hogy a kuvasz a védett, őshonos, veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő, tenyésztett magyar állatfajták sorába tartozik, amelyek nemzeti kincsnek minősülnek. (Kilenc magyar kutyafajtánk és hagyományos haszonállatfajtáink többsége is ebbe a körbe tartozik.) Egy nemzet életében a már meglévő értékeinek megőrzése kötelesség, míg újabbak létrehozása, a közös értékrendszer gyarapítása követendő és megbecsülendő példa.
Kapcsolódó cikkek:
