Vizsgálati tapasztalatok

A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi program 2007-2011-ig tartó működési időszakának tapasztalatai a kuvaszok eredeti feladatkörben való alkalmazásáról, szlovákiai és romániai állattartó gazdasági egységekben. A programban eddig kihelyezett kutyák száma 38, Szlovákiában 5, míg Romániában 15 vizsgálati helyszín került bevonásra. A fajta alkalmazhatóságáról eddig szerzett tapasztalatok vázlatos formában témánként kerülnek közlésre. Az anyag összetettsége miatt viszonylag gyakran adódnak átfedések és kapcsolódási pontok az egyes témakörök között. A program keretein belül, több mint 100 év kihagyás után kerültek vissza a fajta egyedei az eredeti munka-és szelekciós körülményeik közé. Ezen időszak alatt a kuvasz teljesen elszakadt attól a körülményrendszertől, amelyben sok száz év alatt kialakult, illetve ismert képességrendszere megszilárdult. Ez az első, szervezett keretek között zajló, olyan nagy elem-és helyszínszámmal dolgozó vizsgálat, amely e változás dokumentálására is alkalmas.

Környezeti hatások

A kuvasz jól viseli a különböző környezeti viszonyok közötti munkavégzést. Őrzőtevékenysége kiegyensúlyozottnak és folyamatosnak mondható minden évszakban. Mind nappali-mind éjjeli viszonyok között megfelelő aktivitással látja el feladatát, de eltérő stratégiát alkalmazva. Szervezete jól reagál a nyári hőmérsékleti maximumokra és a téli minimumokra egyaránt, ezek nem befolyásolják jelentősen élettevékenységeit, őrzőmunkájának hatékonyságát. A legeltetési időszakban az állattartók a kutyák számára hagyományosan nem gondoskodnak külön enyhelyekről, mivel azok léte negatívan befolyásolhatja a munkavégzési hatékonyságot.
A kölykök és a növendékek, a tél különösen hideg időszakait (-10 és -25C° között), ha az gyengébb táplálással is párosul, nehezebben viselik. Ebben az időszakban fokozottan kell gondoskodni megnövekedett energiaszükségletükről. Ilyenkor a környezeti igénybevétel csökkentése szempontjából, optimális megoldás a bárányok közötti tartásmód akolban, amely egyébként a szocializáció szempontjából is megkerülhetetlen.


 19. kép A kuvaszok jól viselik a különböző környezeti viszonyokat.

Táplálás

A kutyák élelmezésében vizsgálati helyszínenként is eltérő tápanyagféleségek felhasználásával találkozhatunk. Eszerint megkülönböztethetünk: hagyományos-és a hagyományost, a modern táplálással kombináló módokat. (Többségében a hagyományos módszerrel találkozunk)
A hagyományos táplálás elemei: vízzel forrázott, vagy tejsavóval elkevert búza-, árpadara, elpusztult, vagy levágott háziállatok húsa (juh, ló, szarvasmarha, sertés), kis mértékben ételmaradék. Kombinált táplálás újabb elemei: kutyatáp, kecsketej, élelmiszeripari melléktermékek (pl. sütőipari hulladék).
Szezonális hatások is megfigyelhetők a táplálásában. A legeltetési szezon fő alaptápanyaga, a különböző tejfeldolgozási folyamatok során visszamaradó melléktermék, a fehérjében gazdag tejsavó.
A pihenőidőszak során ennek részleges kiváltására, Erdélyben még néhol fellelhető a kiselejtezett igáslovak, őrzőkutyák téli élelmezésére történő vásárlásának régi tradíciója.
A kölyök és növendék kuvaszok esetében, növekedési erélyük kihasználása érdekében fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék bevitele. Az ennek elmaradásából eredő negatív hatások a későbbi életciklusokban már nem korrigálhatóak. Felnőtt kutyák esetében a fehérje, mint fontos alaptápanyag korlátozott bevitele, izomszegénységhez és könnyű felépítéshez vezethet, ami hosszabb távon a munkavégzési hatékonyságot is rontja.
 
 
 20. kép Közös táplálkozás savóval.
 
Téves nézet, hogy az elhullott állatokat nem szabad megetetni a pásztorkutyákkal, mert az később, a háziállatok megtámadásához vezet. Fontos szempont azonban annak következetes betartatása a nyájőrzőkkel, hogy e táplálékforráshoz való hozzájutás mindenkor feltételezi az emberi közreműködést (jóváhagyást) és önálló kezdeményezésre nem történhet meg.
 

Tartás

Az erős és indokolatlan testi fenyítést minden körülmények között kerülni kell, mert a kuvasz bizalma és együttműködési készsége az emberekkel szemben nagymértékben csökken. Egy lelkiekben megtört állat, nem képes maradéktalanul, energikusan és önállóan ellátni a rá bízott feladatokat. A fajta esetében, a kölyökkortól elkezdett következetes nevelés a legcélravezetőbb, a tiltás-megengedés alapelv követésével.
Egyes kutyák lekötése a legeltetési szezonon kívül, a falvakban vagy hajtóvadászatok idején jellemző. Ennek módja azonban csak akkor elfogadható, ha az a védendő állatok közvetlen közelében történik és a lánc mérete nagyobb mozgásteret biztosít a kutya számára. (4 m fölött) A kiegyensúlyozott jellemű kutyák számára azok betartásával nem okoz komolyabb problémát, akár a hosszabb távú lekötés sem.
Ezt azonban lehetőség szerint minimalizálni kell minden esetben. A kuvasz nagy mozgásigényű és aktivitású fajtaként mentálisan és fizikálisan is nehezebben viseli a tétlenséget és szabadságának korlátozását. A nem megfelelő módon megkötött kutyák számára nem csak a védendő állatállományoktól való elszigeteltség okozhat frusztrációt, hanem a falkatársakkal való intenzív kapcsolat csökkenése is.
 
 
21. kép Kikötött kuvasz kan.
 
A felvidéki vizsgálati helyszínek között előfordul olyan, ahol a kutyákat, vagy egy részüket nappal kötve tartják és éjszakára engedik el őket őrzésre. A régi beidegződések mellett a következők miatt teszik ezt: élénk turista forgalom, erdei termékek gyűjtői a területen, a pásztorok lakókocsijainak feltörés elleni védelme, rivalizálás a terelőkutyákkal, a sérült, vagy legyengült juhok szálláson való hagyása, a viszonylag kisebb nagyragadozó fenyegetettség. A kutyák fokozottabb nappali őrzőmunkája azonban indokolt lenne, mivel az egykor intenzíven kezelt legelőterületek mára jelentősen degradálódtak, a bokor és cserjeszint feldúsulása, terjedése több tíz éve folyamatosan tart. A nyájak kénytelenek ezek között a nagy fedettséggel rendelkező területek és erdőfoltok között legelni, illetve átvonulni, amelyek bizonyítottan ideális vadászterepet nyújtanak a farkasok és hiúzok nappali támadásához. Az ilyen, ritkán előforduló esetek megelőzése is jó eséllyel megtörténne, ha mindenhol legalább egy-egy kuvasz kísérné nappal is a nyájakat az éjszakai őrzés mellett. Tapasztalatok szerint komoly visszatartó erőnek mutatkozik a kuvaszok jelenléte, a birkanyájak mellett, amely képes visszaszorítani a térség farkas falkáinak károkozását.
 

Méret és súlytartományok

A kihelyezett kuvaszok kifejlett kori testméreteiket, fizikális tulajdonságaikat tekintve nem térnek el jelentősen a magyarországi állomány egyedeitől. Jellemző rájuk is a megszokott mérethatárok közötti, viszonylagosan tágabb szórás és több jellegzetes típus jelenléte. Testtömegüket, marmagasságukat figyelembe véve azonban némi csökkenést találunk. Fő okokként valószínűsíthetően a tartós munka igénybevételt, a jelentős és folyamatos energiafelhasználást, illetve a bevitt táplálék minőségi és mennyiségi változását jelölhetjük meg. A kutyák felépítésében dominál a némileg könnyebb csontozat és a kisebb, de napi használatban edzett izomkondíció együttesének jellemzője. E kutyák, már eredeti feladatkörben született utódait, az általános magassági méretek mellett már némileg könnyebb csontozat és felépítés jellemzi. (Két alom alapulvételével, kifejlett egyedeken vizsgálva.)
Mindezek megítélésekor figyelembe kell vennünk azt a speciális helyzetet is, hogy az eredeti feladatkör tekintetében a kutyák aktív munka igénybevétele nem kifejlett korukban kezdődik el. A kölykök és növendékek kis átmenettel kénytelenek felzárkózni a napi rutin során a felnőtt egyedek élettevékenységeihez. Mindezt teszik úgy, hogy a limitálva bevitt táplálékmennyiségből nemcsak a napi jelentős energiafelhasználásukat, de a fizikális fejlődésüket és regenerációjukat is kénytelenek egyidejűleg finanszírozni. E tényező is a méret és-súlyhatárok optimalizálásának irányba mozdítja el a hagyományos feladatkörben élő pásztorkutyafajtákat és típusokat, függetlenül a sokszor nagy távolságoktól és országhatároktól. (Az összetett környezeti hatások alapvető szükségszerűségei hasonló tulajdonságokkal ruházzák fel őket, mind küllemi-mind jellemi tulajdonság komplexek tekintetében.)

 
 22. kép Terepi méret felvételezés.

Ellenálló képesség, egészség

A legelő háziállatok őrzését ellátó kuvaszok jól alkalmazkodnak az eredeti munka-és életkörülményekből eredő igénybevételekhez. Súlyosabb betegségekkel eddig nem találkoztunk vizsgálataink során körükben. Középfülgyulladás, örökletes emésztőrendszeri megbetegedés, rosszabb kondíció okozta gyengeség fordult elő az állományban.
Egy esetben került sor, sürgős műtéti beavatkozásra, egy súlyos baleseti csonttörés ellátásakor. Ez szövődményektől mentesen gyógyult, nem hatva ki károsan a kutya életminőségére és későbbi munkavégző képességére. (A teljes gyógyulás és az azt követő rehabilitáció több hónapot vett igénybe.)
Az extenzíven tartott állatállományok és az őrzésüket végző pásztorkutyák orvosi ellátása sok esetben, csak esetleges formában történik meg. Ebben fő szerepet játszik az anyagiak mellett, a berögződött szokások továbbélése is. Személetes példa, hogy a nagy falkákban lévő kanok ivartalanítását, döntő többségében nem az állatorvosok végzik el. A kis ráfordítás-kis haszon elvén működő erdélyi családi gazdaságokban a kutyák, mint közvetlenül hasznot nem hajtó háziállatok, jobbára saját túlélési képességeikre vannak utalva. A népi módszerekkel történő gyógyítás, pedig napjainkra gyakorlatilag kiveszett.
A paraziták, elsősorban kullancsok jelentette veszély folyamatosan fennáll a vizsgálati helyszíneken. Mindeddig megbetegedést nem okoztak. Megelőző intézkedésként a juhokon használatos szereket alkalmazzák a kutyákon is, az élősködők távoltartására. Valószínűsíthető, hogy a legeltetéssel intenzíven kezelt rövidfüvű gyepterületek kevésbé kedveznek a kullancsok terjedésének. Befolyásoló tényező lehet továbbá, a magasabb térszínek és fennsíkok időjárási kitettsége is.
 

Tanulás, tapasztalatszerzés

Az őrző pásztorkutyák tanításában és nevelésében való szoros emberi részvétel korántsem nevezhető olyan meghatározónak, mint a terelőkutyák esetében. Ez leginkább a nyájőrzők falkában történő, és lényegesen önállóbb munkavégzésével magyarázható. Mindennapi feladataikat jobbára emberi utasítások nélkül is, rutinszerűen elvégzik, mindig igazodva az aktuális körülményekhez, külső hatásokhoz. Több vizsgálati helyszínen tapasztaltuk, hogy a legelőn elmaradt juh, vagy frissen született kisbárány mellett maradt 1-1 kuvasz, őrizni azt, miközben a nyáj már továbbvonult. Ezekben az esetekben a kutya hiányát veszi észre a pásztor és később keresésére indulva talál rájuk. Mindezek a védendő állatfajhoz való szoros kötődést, mind pedig az önálló döntést és munkavégzést is jól példázzák. Fontos szerep jut tehát a fejlett intelligenciának, a jó helyzetfelismerő- és problémamegoldó képességnek a mindennapok során, amely a tanulási folyamatok és az öröklött belső képességek útján együttesen van jelen.
 A kölyök és növendék állatok, a falka felnőtt egyedeitől folyamatosan tanulják el az őrzőmunka főbb elemeit és a célravezető viselkedésmintákat. A megfelelő munkavégzésű és jó jellemű, kifejlett kutyák mellett felnevelkedők, jobb eséllyel felelhetnek meg a velük szemben támasztott összetett követelményeknek.

 
 23. kép A kölyök a felnőtt egyedektől tanul. A pásztor kontrolál.
 
A nagyragadozó fajok rendkívül változatos és eltérő zsákmányszerzési stratégiái, valamint a kutyák intenzív falkaélete miatt, az egyes egyedek tanulási- tapasztalatszerzési folyamata tulajdonképpen az egész életciklusukon átível. Folyamatosan alkalmazkodniuk kell a dinamikusan változó újabb- és újabb életkörülményekhez.
Az emberi beavatkozás a nyájőrzők viselkedésébe, napi őrzőmunkájába mindezen tényezők miatt is kisebb jelentőségű, mint a terelőkutyák esetében, de korántsem nélkülözhető elem. Központi része, a negatív viselkedésminták szigorú és következetes kiiktatása, ritkábban pedig a kívánt cselekvéssor jutalmazása.
 

Szaporodás

Az eredeti feladatkörbe kihelyezett kuvaszok eddigi szaporulata három alom. Kettőben 9 kölyök született és került leválasztásra, míg egyben az emberi szelektálás után 4 maradt. A 23 egyedet számláló szaporulat több mint fele, szintén kihelyezésre került újabb vizsgálati helyszínekre Romániában és Szlovákiában.
A dolgozó szukák egy részénél megfigyelhető az évi egy tüzelés. Ez lehet a tartási körülmények sajátossága, vagy egyéb tényezők együttes hatására is. A kihelyezett állományban az első tüzelés átlagosan későbbi időpontra esik, amelyben nem szabad utódoknak fogannia. Biztonságosan ez csak a szukák elkülönítésével érhető el, amely a legeltetési szezonban külön feladatot jelent a hegyi esztenákon. Ezt tovább nehezíti az a tény, hogy nem minden gazdálkodási egységben van tapasztalattal párosuló igény a megfelelő szaporulat létrehozására.
Mivel a kuvaszok többségében nagyobb létszámú falkákban élnek, ezért külön intézkedéseket és odafigyelést igényel a tisztavérben történő tenyésztés fenntarthatósága. Ennek egyik eleme, a már tenyészpárban történő kihelyezés, esetleg a növendékek helyszínek közötti cseréje, amely a későbbi, tervezett párosítások elősegítése érdekében történik. További eszköz a falkákban lévő más fajtájú kanok ivartalanítása. Mindezek csökkentik a nem kívánt párosítások valószínűségét. A leghatékonyabb megoldás azonban a tüzelő szuka elkülönítése a fedeztetésére szánt kannal, azonban ez bizonyos esetekben az őrzőmunkából való kieséssel is együtt jár. Nem azonos helyszínen lévő párok esetében, ez szervezési és szállítási többlet ráfordítást is eredményez.
A kuvasz szukák ösztönösen szél- és esővédett, száraz helyet választanak a kölykök világrahozatalára és nevelésére. Lakókocsi alá ásott mélyedés, vagy kibővített rókalyuk az esztena közelében, egyaránt alkalmas a célra. A nevelés időszakában az anya, változó intenzitással osztja meg figyelmét a kölykök és a nyáj között. A falka felnőtt egyedei azonnal elfogadják a kicsiket és nem bántják azokat, később pedig szívesen játszanak, foglalkoznak velük. A cseperedő kölykök, pedig már egy hierarchikus rendszerben működő közösség aktív tagjaiként, folyamatosan ismerik meg az őket körülvevő világot.

 
24. kép Kölykök anyjukkal az esztenán.
 
Az eredeti feladatkörben dolgozó különböző kuvasz állományok stabil fenntartása a belső szaporulat aktív igénybevétele nélkül nem lehetséges.  Hosszabb távon ennek kell megalapozni az újabb generációk gerincét, és vérfrissítés céljából vissza-visszanyúlni az alapul vett magyarországi törzsállományhoz. A kihelyezett állomány önálló fenntarthatósága, a jelenlegi tapasztalatok szerint, reálisan nem tartható célkitűzés a sokrétű és erőteljes szelekciós nyomás okozta magas fokú mortalitás miatt.
 

Viszony emberekkel

A programban dolgozó kuvaszok emberekhez való viszonyának elemzésekor célszerű a kérdést két fő részre osztani. Az idegenekhez való viszonyt és a szorosabb ember-kutya munkakapcsolatot vizsgálni. A kuvaszokra jellemző viselkedési forma, hogy a környezetből érkező ingerekre annak mértékével arányosan reagálnak, rendszerint ahhoz igazítják válaszreakcióikat. Az ismerkedésben, figyelmeztetésben, védekezésben, támadásban… stb. is különböző szintek léteznek, amelyek aktuális alkalmazását a másik (belépő) fél viselkedése határozza meg. Ezek a különböző szintek jól megfigyelhetők az idegenekkel szembeni reakciókban. Amennyiben nem léteznének ezek az akció- reakció elvén alapuló különbségtételek a kuvaszok részéről abból komoly balesetek is származhatnának. (Történtek olyan esetek, ahol juhászkutyák túlzott és nem megfelelően mérlegelt reakciójából komoly sérülések származtak.) Idegen személyekkel szemben a kuvaszokra jellemző tulajdonság a tartózkodás, távolságtartás. Miután alaposan felmérik az érkezőket és az új helyzetet, kicsit hátrébb húzódnak, de folyamatosan figyelnek. ( Elhelyezkedésük, mozgásuk a nyáj és az idegenek közé helyeződik át.) Az addig veszélytelennek, vagy semlegesnek ítélt szituáció apróbb változásaira is azonnal reagálnak a figyelmeztetések különböző fokozataival, ha pedig szükséges végül támadással. Emberekre való reakciójuk alapján három fő típusba sorolhatjuk őket.
1. Tartózkodó, mérsékelt
Az emberi kontaktust kerüli még a juhászokkal is minimalizálja azt általános kötődése erősebb a védendő háziállatokhoz, mint az emberekhez. Viselkedésében, munkájában nagyobb fokú önállóságot mutat. Kiegyensúlyozott, nyugodt, de önérzetes típus. Folyamatos megfigyelés alatt tartja környezetét. Reakciói megfontoltak és arányosak. Ideális munkavégzésű kutya a személyzet változása esetén is, ami sajnos gyakori jelenség az ágazatban.
2. Agresszivitásra hajlamos
Szintén kerüli az idegenekkel való érintkezést, de kötődése az állatok mellett a juhász felé is erős, akit elismer. Szintén önálló és folyamatos kontrol alatt tartja környezetét, de hirtelen reakciókra is képes, főként falkában és a juhász bíztatására. Túlzott magabiztosság és vállalkozó kedv jellemzi, igényli a folyamatos emberi felügyeletet és az esetenkénti beavatkozást. Alkalmazhatósága korlátozottabb, vakmerősége és az idegen emberekkel való viszonya miatt. Hozzáértő kezekben jó munkakutya.A személyzet változását viszonylag nehezebben tolerálja.
3. Bizalmas (esetenként)
A juhász jelenlétében és miután felmérte a helyzet veszélytelenségét odahívható, megérinthető esetenként bizalmaskodó. Általános kötődése erősebb lehet az emberek, mint a haszonállatok felé. A falka részeként jó munkavégzésű. Együttműködő, új helyzetekben könnyen alkalmazkodó, a személyzet változását jól tűrő egyed. Nagy mozgásigényű, figyelmes, kíváncsi, némelyik emberközpontú.

 
25. kép Erdélyi juhos gazda kuvaszaival.

Viszony háziállatokkal

A kuvaszok többségükben juhok őrzését végzik, illetve jelenleg egy pár tehenek mellett dolgozik. Mindezek mellett több gazdálkodási egységben más haszonállat fajokkal is szoros kapcsolatban vannak (ló, sertés, szamár, szárnyasok). Az őrző pásztorkutyák más fajokhoz való szoktatására a 8 és 12 hetes koruk közötti időszak a legideálisabb. (Ez idősebb életkorban és felnőtt kuvaszoknál is sikerült több esetben) Az eddigi tapasztalatok alapján a már juhok mellett születő, illetve intenzív falkaéletben, értelmük nyílásától résztvevő kölykök jobban teljesítenek, mint más társaik. A legeltetéses állattartási rendszerbe kerülve azonnal annak aktív résztvevőivé válnak, jóval kevesebb szoktatást és odafigyelést igényel beilleszkedésük. Kötődésük erősebb, a tanulási folyamat már a kihelyezésüket megelőzően megkezdődik és korábbi tapasztalataik által komolyabb szinten meg is alapozódik
A kölykök szocializációja során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy még játékból sem zavarhatják a védelműkre bízott állatokat vagy azok kicsinyeit mindennapi életvitelükben. Semlegesen, nyugodtan, védelmezően kell viselkedniük velük minden körülmények között. A háziállatok kergetését, a velük való játékos birkózást is azonnal és következetesen tiltani kell a fiatal állatok együttélése folyamán. (A megfelelő viselkedésminta elsajátításához általában pár alkalom elegendő.)

 26. kép A fiatal kölyök már mindenhová követi a nyájat.

 A kuvasz kölykök egy részénél ismert az a viselkedési forma, amely leginkább a szárnyasok kergetését és esetenkénti megölését jelenti. Előfordultak olyan esetek is, amikor juhok megsebesítése, megölése történt, már kifejlett állatok által. A kiváltó okok között több lehetőség is felmerült: a viselkedésforma eltanulása más egyedektől, emberi felügyelet hiánya, öröklött hajlam, nem megfelelő táplálás, erős vadászati hajlam gyenge disztingváló képességgel párosulva, helyszínfüggő egyéb ok. További adatok és vizsgálatok adhatnak a jövőben kielégítő választ a kérdésre. A haszonállatokkal szemben több esetben problémás viselkedést mutató egyedek, a lehetséges kiváltó októl függetlenül selejtezésre kerültek e munkakörből. (A kuvaszok nagy többsége megfelelő viselkedést és kötődést mutat a védelmükre bízott háziállat fajok irányába. Lásd. a „Kuvaszok a programban” témánál)
Az őrző pásztorkutyákban meglévő vadászati hajlamot és az ehhez kapcsolódó munkateljesítményt számos fajta esetében részletesen dokumentálták kialakulásuk kezdetei óta. A megfelelően tartott, jó genetikai háttérrel rendelkező és tanulékony nyájőrzők képesek különbséget tenni a háziállatok őrzése és a nagyvadas hajtóvadászatokon való hatékony részvétel között.
 

Felmerülő problémák

Az ilyen összetett, szorosan egymásba épülő elemekből álló rendszer, amelyben vizsgálataink folynak, számos tényezőjével alapvető hatást gyakorol az őrző pásztorkutyák alkalmazásának sikerességére. Ezek közül kétséget kizáróan legnagyobb jelentőségű az emberi behatás. A problémák többsége is ezzel kapcsolatosan, közvetve, vagy közvetlen módokon jelentkezik a program működése szempontjából. Egyes tényezők csak a nyájőrzők alkalmazhatóságának esetenkénti korlátját jelentik: turizmus, erdei termékek gyűjtői (gomba, gyógynövény, termések), vadászati szezon, felszámolódó vizsgálati helyszín...stb. Más, negatív emberi hatások egyenesen a kutyák elvesztéséhez, sérüléséhez, vagy pusztulásához is vezethetnek: kutyakölyök ellopása, mérgezés, balesetek, vadászok általi lelövés, gondatlan, vagy nem megfelelő bánásmód…stb.
A másik fő problémakör, az általános gazdasági állapot vetületeként jelentkezik. Az állattenyésztési ágazat jövedelmezőségét, fenntarthatóságát alapvetően befolyásolja, hogy az előállított termékei értékesíthetőek-e a felvevőpiacon: hús, gyapjú, élőállat, különböző tejtermékek. Sajnos a külterjes, „kisüzemi” állattartási módok jövedelemtermelő képességének folyamatos csökkenésének vagyunk tanúi hosszú évtizedek óta, amelynek megállítására e termékeinek „bio” minősége sem képes. Ez a tendencia folyamatosan csökkenő állatállományt, végeredményében pedig felszámolódó gazdasági egységeket és vizsgálati helyszíneket is eredményez. Az állattartáshoz kapcsolódó foglalkozási ágak mindezért sem vonzóak, a hozzáértő szakemberek kiöregedtek, helyettesítésük és utánpótlásuk egyik régióban sem megoldott, ami általános problémát okoz.
Érdemleges szót ejteni egy jelentős szemléletbeli különbségről is e hagyományos rendszer jobb megértéséhez. A kutyafajták sporttenyésztése szempontjából a kutya maga a cél, míg az eredeti feladatkörben történő alkalmazás esetében, egy hatékony és fontos eszköz a többi mellett. Egy rész az egészben.

 
 27. kép Az ágazat élőmunka igényes. Juhfejés a Felvidéken. 
 

Kuvaszok alkalmazhatósága

Az eddigi tapasztalatokból kiderült, hogy nem minden kuvasz alkalmas erre az összetett feladatrendszerre, mint ahogy helyi pásztorkutyák közül sem. Az elvárásoknak nem megfelelő egyedeket következetesen ki kell vonni a kihelyezett állományból és a tenyésztésből is. Génfenntartási szempontokat tekintve a meghatározó küllemi tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül, az elsődleges munka elvárások mellett. E kis állományú, magyar fajta számára nem lehet járható út, a két meghatározó tulajdonságrendszerre való különvált szelekció és tenyésztés. Továbbra is szétválaszthatatlan, egységes egészként kell tekinteni a külső-és a belső értékmérő tulajdonságok összességére.
A kuvaszok többsége megfelelő tartáskörülmények között képes megfelelően ellátni feladatát. Felderítő őrzőstílusuk aktív munkavégzéssel párosul a nagyragadozókkal szemben. Több állattartó egységben kizárólag kuvaszok látják el az őrzés feladatát, remélhetőleg ez a jövőben tovább gyarapszik. A farkasok okozta károk jelentős visszaszorítása jellemző a Felvidéken. Itt korábban, a vizsgálati helyszíneken előfordult a marhagulya többszöri megtámadása, vagy a mezőgazdasági telephelyekre való bejárás is a falkák által. Erdélyben szintén sikeres a károk megelőzése, olyan térségben is, ahol a környező juhászatok visszatérően szenvednek el nagyragadozók okozta veszteségeket. (Volt olyan év, amikor a legeltetés beszüntetésére kényszerültek a gazdálkodók, mivel nem voltak képesek hatékonyan védeni az állatállományukat.)

 
 28. kép A kuvaszok képesek hatékonyan megvédeni a haszonállatokat.

A megfelelő munkavégzésű kutyák -a védelem egyéb tényezői mellett- hatékonyan képesek távol tartani a ragadozókat, illetve nagymértékben csökkenteni a lehetséges károkat. Mindez tudatformálással és a védett ragadozó fajokról szóló ismeretek megosztásával aktívan elősegíti, az illegális módszerekkel történő pusztítás visszaszorítását. A nem kívánt folyamatokba való beavatkozás leghatékonyabb módjának, gyakorlati tapasztalatok alapján, a helyi szinten történő cselekvés tekinthető.
 
 
 
Szöveg: Puskás Ferenc